Multidiszciplináris Munkacsoport a hazai népegészségügy megújítására
Mindenki, aki követi a híreket, értesülhetett arról, hogy a hazai egészségügyi rendszerben jelentős változások történtek, és a jövőben még továbbiak várhatók. Számíthatunk változásokra a népegészségügy területén is, ezért az átalakító döntések megalapozásához az Egyesület egy szakmai koncepció kidolgozását kezdeményezte. Mivel meggyőződésünk szerint az egészségügy, a népegészségügy az egészségügyön kívüli partnerekkel együttműködésben képes a népesség egészségromlását megelőzni, ezért a kezdeményezéshez különféle szakterületek képviselőit nyertük meg.
A szakmai koncepciót kidolgozó munkacsoportban népegészségügyi szakértőkön kívül orvos, pszichológus, szociológus, jogász, közgazdász, biostatisztikus is részt vett. A koncepció egy többhónapos, az érintettek széles körére kiterjedő, több lépésből álló egyeztetési folyamat során nyerte el végső formáját. A koncepció megalapozásához tavasszal megkértük a szakembereket, hogy a népegészségügy területre vonatkozó tapasztalataik, tudásuk alapján osszák meg velünk véleményüket. A beérkezett válaszok figyelembevételével a munkacsoport szakértői véglegesítették a koncepció témavázlatát, majd nyáron elkezdődött a szakmai koncepció első változatának összeállítása. 2023 őszén véleményezésre az első változatot elérhetővé tették az érintettek képviselői számára. A beérkező vélemények, javaslatok alapján novemberben elkészült az "ALAPVETÉSEK AZ EGÉSZSÉG ÉS JÓLLÉT JAVÍTÁSÁHOZ. Fehér könyv a magyar népegészségügy 21. századi megújításáról" címet viselő szakmai koncepció, melyet a szakemberek rendelkezésére bocsátottunk.
A dokumentum itt olvasható, letölthető:
Miben új ez az elképzelés?
Az új szakirodalom alapján a koncepció két fő elven nyugszik: a rendszerszemléleten és a részvételen. Ezek kiemelése az egészség sokoldalú és mély társadalmi kapcsolatából ered.
A koncepció szerint a népegészségügyi tevékenységek fókusza kizárólag a közösségek, az egyének egészségmegőrzésére, fejlesztésére és betegségmegelőzésére összpontosul. A jövőben a népegészségügy nem foglalkozik a TAJ-hoz kapcsolódó szűrésekkel, oltásokkal és egyéni tanácsadásokkal. Az egészségvédelmi szabályozást és ellenőrzést is különválasztja a népegészségügytől, és ezeket az egészségügyi hatóságok felelősségének tekinti.
A koncepció a jövőkép és a közelmúlt elemzése alapján azonosítja a változtatások fő területeit és a főváltoztatási irányokat, amelyek az egészségre hatást kifejtő tényezők hatásrendszerén alapulnak.
A változtatások végrehajtói az úgy nevezett egészségkoalíciók, amelyek az érintettek képviselőiből állnak.Ezeket a népegészségügyi szervezetek szaktudásukkal támogatják. Az egészség javítására irányuló tevékenységek finanszírozása főként a közösségek saját forrásaiból származik, és az államnak csak a népegészségügyi szervezetek támogatására kell biztosítania a szükséges anyagi forrásokat.
A javasolt fő beavatkozási irányok: A) Korszerű szakmai képzések kidolgozása és megvalósítása; B) Országos népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése, országos kiterjesztése; C) Kommunikációs kampányok megvalósítása; D) Országos, köztes és helyi szintű egészségkoalíciók kezdeményezése, szakmai támogatása; E) Beavatkozásokhoz illeszkedő szabályozási környezet kialakítása.
A népesség egészségének javításához szükséges együttműködés más szektorokkal - a népegészségügyszakmai támogatásával - az egészségkoalíciókban valósul meg. Ez azt jelenti, hogy a népegészségügyfőként a korszerű képzési anyagok átadására koncentrál a más szektorokkal való együttműködés során.
